5. rész

Hangos dörömbölés szakítja félbe álmaimat. Fejem a párnába nyomom, hát ha megunja és tovább aludhatok, de csalódnom kell, mivel a reggeli ébresztőm nem hagyja abba az ajtó püfölését.

- Bonnie azonnal kelj fel, és gyere, le beszédem van veled!!! – hallom meg bátyám ideges hangját.

Telefonomért tapogatózok, hogy meg nézzem mennyi az idő. Pár perces keresés után meg is találtam párnám alatt. 

Ránézek a kijelzőre és bosszúsan tapasztalom, hogy még csak hajnali 2 óra van.

Mit akar tőlem hajnalok hajnalán? – gondoltam magamba, majd nagy nyögések árán fel tornáztam magam az ágyból és elindultam lefelé, hogy kiderítsem mi olyan eget rengető, ami miatt hajnalok hajnalán kellett kirángatnia az ágyból a drágalátos bátyámnak.  

Lassan lecsoszogok fekete bundás mamuszomba, majd azzal a lendülettel le is dőlök a kanapéra a nappaliban és várom, hogy kezdje a mondandóját, de meg se szólal, csak engem néz gyilkos tekintettel a velem szembe elhelyezkedő fotelból.

- Na mondjad mi az a halaszthatatlan dolog, ami nem várhatott még volna pár órát, hogy kialudjam magam rendesen? – kérdezem még félig csukott szemmel.

- Hol voltál az este?! – emeli meg kissé a hangját, és már tudom, hogy lebuktam.

- Egy jelmezes buliban. – mondom szűk szavúan, hát ha nem kezd bele, de tisztába vagyok vele, hogy ezt a dolgot úgysem hagyja szó nélkül.

- Azzal még nem is lenne gond, ha CSAK bulizni mentél volna, de el árulnád, hogy miért díszeleg a déli maffia főnök halott fiának a nyakán védjegyed?! – kérdezi még mindig azon a hangszínen, de tudom, hogy legszívesebben már ordítana.

- Mivel kinyírtam. – mondom teljesen érzelem mentesen, mintha ez egy átlagos dolog lenne.

- Bonnie basszus megbeszéltük, hogy szünetelsz! – és elpattant nála az a bizonyos cérna, Tyler teljesen kiborult, ami engem is feszülté tesz, pedig nem akarok vele veszekedni, de ő is tudja, hogy ha Rick-nek segítség kell, én megyek.

- Tudom Tyler, de Rick felhívott és segítség kellett neki, ha téged hívott volna, te nemet mondasz? – kérdezem már én is feszülten.

- Igen! Nemet mondtam volna mivel, ezt beszéltük meg, hogy nincs gyilkolás és távol maradunk ettől az egész szarságtól! – ordít tovább és érzem, ha nem fejezi be, én se fogok már tudni normális hang erővel beszélgetni.

- Milyen szarságtól, ettől nem lehet távol maradni, ha már egyszer bele kerültél, és ezt te is nagyon jól tudod! Rick-nek sokat köszönhetünk, voltaképp ő nevelt fel minket és, ha segítség kell neki, akkor igen is ugrok első szóra, mivel egy család vagyunk! – vettem már én is feljebb a hang erőt.

- Igen sokat köszönhetek neki, egy tökéletes bérgyilkost nevelt a húgomból, nagyon örülök neki, repesek az örömtől! – neveti el magát és nem jó kedvében az is biztos.

- Tyler választhattunk, és én nem akartam az a kis törékeny csitri maradni, mint aki voltam, míg téged kiképeznek! Nem védhetsz meg mindentől akármennyire is szeretnél, már nem az a kislány vagyok, aki voltam. – mondtam a végét már nyugodtabban.

- Nekem is ez a problémám, hogy már nem az vagy, aki voltál, teljesen kifordultál önmagadból anyáék halála után. – nézett rám megvetően, ami teljesen a szívemig hatolt, ő volt az utolsó ember, akitől ezt vártam volna, hogy elítél. Felálltam és elé sétáltam majd meg álltam tőle pár centire.

- Az nap mikor anyáék meghaltak, akkor halt meg a régi Bonnie is. – néztem bele a szemébe miközben egy könnycsepp folyt végig az arcomon, amit azon nyomban le is töröltem. Hátat fordítottam és elindultam a szobámba felöltözni, most nem bírok egy légtérbe maradni a bátyámmal.

Hogy mondhatott ilyet? Tudja, hogy min mentünk át és hova kerültünk, mit várt, hogy majd normális életünk lesz ezek után? 

Felmentem gyorsan rendbe szedtem magam, majd kiválasztottam a mai ruhámat és felöltöztem, aztán indultam is a kocsimhoz, hogy elmenjek egy kicsit kiszellőztetni a fejem. Lefelé menet Tyler még mindig ugyan ott állt ahol hagytam maga elé meredve, s mikor elsétáltam előtte felkapta a fejét, mintha akkor esett volna le neki, hogy még mindig ott áll, mint egy fa.

- Bonnie vá.. – eddig jutott, mivel félbeszakítottam.

- Ne Tyler, mára ennyi elég volt elmentem kicsit kiszellőztettem a fejem majd jövök valamikor. – hadartam el gyorsan és már kis is léptem a bejárati ajtón, mielőtt még válaszolni tudott volna.

Beültem a kocsimba, majd azon gondolkoztam, hogy most hova is mennyek, hétvége van és hajnali fél 3. Aludni se tudnék, már az is biztos hála Tyler-nek. A telefonomat meg a szobámba hagytam, de ügyes vagyok, viszont vissza menni már nem akarok érte, mert akkor biztos szóba elegyednék a bátyámmal és több bántást most nem tudnék tőle elviselni.

Elindultam az egyetlen emberhez, akinek tudom a címét, remélem otthon van, nincs kedvem a kocsimba éjszakázni, Tyler-hez meg nem szeretnék vissza menni az este folyamán.

 Megálltam Zayn háza előtt, majd kiszálltam a kocsimból és a bejárati ajtóhoz sétáltam, csak nincs nála valami csaj, mert az úgy eléggé kínos lenne.

Erőt vettem magamon majd bekopogtam és vártam, hogy ajtót nyisson. 

Az ajtó nyílt, de egy nem várt személlyel néztem farkas szemet, a barátságos barna szemek helyett, egy perverz, önelégült fejű segg fejjel találtam szembe magam.

- Szia Cica, csak nem hiányoztam? – mért végig Justin kiéhezett szemekkel, mint aki egy éve nem látott csajt, pedig fogadni merek, hogy a mai nap folyamán nem egy csajt fektetett már meg.

- Zayn itthon van? – kérdeztem flegmán és próbáltam figyelmen kívül hagyni előző kérdését.

- ZAYN! Látogatód van!! – kiabálta el magát Justin az ajtóból.

Nem telt el pár másodperc és Zayn, már fel is tűnt Justin mögött az ajtóban.

- Áhh Hercegnő, te meg hogy-hogy itt? Gyere beljebb, ne álldogálj már az ajtóba. – mondta kedvesen, majd arrébb állította Mr. Pöcs fejet az ajtóból, hogy betudjak menni.

Bementünk a nappaliba, ők le ültek a kanapéra, de én inkább a velük szembe lévő fotelt választottam, nem volt kedvem a két csávó között szorongani.

- Szóval mi járatban erre felé? –kérdezte tőlem kedvesen, majd vettem rá egy olyan pillantást miszerint, ezt nem Justin előtt szeretném elmondani, és hála az égnek vette is a lapot.

- Haver hozz már egy whisky-t a konyhából, meg három poharat. – nézett Justin-ra.

-Ohh, a seggeteket ne nyaljam ki? – kérdezte, miközben felállt és elindult a konyha felé.

- Na, mondjad Hercegnő, gondolom nem egy gyors menetre jöttél. – nézett rám, egy kacér mosoly kíséretében.

- Ne haragudj, hogy nem hívtalak mielőtt ide jöttem volna, csak otthon hagytam a telóm a bátyámmal meg összevesztem és már nem akartam érte vissza menni, reménykedtem nem zavarlak meg semmiben. Tudnék maradni nálad éjszakára? – kérdeztem tőle kiskutya szemekkel.

- Persze maradhatsz, ha eltudod viselni Justint. – nevette el magát.

- Valahogy majd kibírom, a whisky csak segíteni fog benne. – kacsintottam rá.

- Ja, szóval csak pia készletem miatt jöttél, hogy kifoszd. Jól van Hercegnő ezt meg jegyeztem. – nézett rám tetetett felháborodással, amin én csak jót nevettem.

Justin is megérkezett a piákkal és mindenki elé le rakott egy poharat, majd öntött magának és Zayn-nek egy teli pohárral, de nekem csak épphogy félig töltötte, mire én értetlen tekintettel meredek rá.

- Ez erős pia Baby, nem hiszem, hogy bírnád. – kacsint rám.

- Ó engem nem kell féltened, öntsed csak BABY. – hangsúlyoztam ki az utolsó szót.

- Te tudod, én csak örülök, mert így teljesen biztos, hogy ma még az ágyamba kötsz ki. – mosolyog rám perverzül.

- Haver elég lesz, nem olyan a csaj. – kel a védelmemre Zayn, ami kifejezetten jól esik, én meg csak egy hálás mosolyt küldök felé.

- Tényleg és ti honnan is ismeritek egymást, mivel emlékeim szerint a suliba még nem találkoztatok. – néz ránk gyanakvóan Justin.

Rémültem kapom a fejem Zayn-re, hogy mit mondjunk, nem akarom, hogy ez a segg fej megtudja az esténket Zayn-el, mert akkor még nagyobb önbizalmat kapna, hogy megkaphat.

Ahogy látom Zayn veszi a lapot és próbál kitalálni valami hihető sztorit.

- Múlthéten találkoztunk egy kávézóba, azt hittem valami könnyen felszedhető tyúk tudod, mint a többi, oda mentem hozzá, hogy felszedjem, de beszélgetésünk során rájöttem, hogy ő más így inkább haverként maradtunk meg egymásnak. – darálta le szem rebbenés nélkül a hazugságot, amivel még engem is meglepett, olyan hihetően adta elő, simán elhittem volna, ha egy kívülálló lennék.

Justin figyelte Zayn arcát, hát ha lát rajta valamit, ami elárulja, hogy hazudik, de Zayn arca csak érzelem mentességet sugárzott haverja felé.

- Tesó, de béna vagy, na nem baj több jut nekem. – nyalja meg a száját rám nézve.

- Arra várhatsz Bieber. – majd meghúztam az italomat, hát ha elfelejteti velem az előbbi két másodpercet. 

Az italok csak úgy fogytak, már a harmadik üvegnél tartottunk és már nem voltunk valami józan állapotba, ami nem zavart, mert végre kicsit felszabadultabb voltam. Iszogattunk beszélgettünk és még Justin hülye próbálkozásai is hidegen hagytak és egy idő után, mintha az véltem volna fel fedezni, hogy ő is kezd bele unni, de azért a szurkálódásokat nem hagyta abba, majd meg szólalt Zayn telefonja és egy bocsánat kérés mellett kivonult a konyhába. Hajnali fél 4, gondolom meló miatt hívták. 

Gondolkozásomból egy kéz rángatott ki szó szerint, már csak arra eszméltem fel, hogy Justin ölébe ülök és a nyakamat csókolgatja.

- Te meg mi a szart csinálsz? – kérdeztem kitágult szemekkel.

- Ne tagadd, hogy élvezed. – kuncogott bele a nyakamba, majd folytatta, amit elkezdett, és meg találta a gyenge pontomat, amitől felszakadt belőlem halk nyögés, de amint rá jöttem mit csináltam gyorsan el is szakadtam tőle és ültem vissza az eredeti helyemre.

-  Mondtam Baby, élvezed és ha szeretnéd, folytathatjuk fent. – nyúlt a combomhoz, hogy meg simogassa, de gyors reflexemnek köszönhetően még időben löktem arrébb kezét a combom közeléből. Mi van velem miért élveztem tényleg, amit csinált, biztos csak a pia miatt van, nem szabad többet innom! – korholtam le magam gondolatban.

Már épp válaszoltam volna vissza, hogy megvédjem magam, de épp akkor jött vissza Zayn és ahogy az arcára néztem nem jó híreket kaphatott az biztos.

- Justin kitudnál jönni egy percre. – mondta neki, majd bocsánat kérően nézett rám, mire én csak bólintottam, hogy semmi baj menjenek csak. Miután kimentek a szobából a konyha ajtóhoz lopóztam, hogy kihallgassam őket, hát ha megtudok valami hasznos információt.

- Most hívott Tom, hogy kinyírták Johnson fiát. – hadarta halkan, de egyben idegesen Zayn.

- Mi? Ki volt? – kérdezte meglepődött hangon Justin.

- Azt mondta Tom, hogy elvileg egy vörös rózsa volt a nyakára rajzolva. – suttogta vissza Zayn, majd egy halk sóhajt hallottam. 

- Szóval akkor Bloody Rose a városba van újra. Hívd a srácokat, ki kell deríteni ki a csaj mielőtt hozzánk is elér. – mondta feszült hangon Justin.