13.rész

Ne haragudjatok a késért, de egyszerű indokom van. Lefagytam, a sztori meg volt, de sehogy sem tudtam megfogalmazni, de így hajnali 1 re csak összehoztam. :D Gondoltam kárpótlásként hoztam nektek egy kicsi hosszabb részt a megszokottnál, remélem tetszik igyekszem nagyon a következővel.
Ja és köszönöm az eddig kommenteket el sem tudjátok képzelni milyen jól tud esni egy-két szó is!! :) <3
Jó olvasást!
puszii g. <3





Bonnie szemszöge:

Reggel nyűgösen és nyúzottan keltem, az oldalamba is belenyilallt a fájdalom, de most ez érdekelt legkevésbé. El kell indulnom arra a hülye osztály kirándulásra pedig semmi kedvem nincsen. Az este hála az égne Tylert sikerült elkerülnöm, de reggel már nem fogom megúszni. Mondjuk amúgy is szeretném tudni, hogy honnan jött rá, hogy elfognak rabolni, hisz elvileg már nem mozog az alvilágba, mert ő "normális" életet akar érni, bár szerintem ezt ő se gondolta komolyan.

Nagy nyögések és nehézségek árán ki keltem az ágyból, majd a fürdő felé tartottam, hogy le ellenőrizzem a vágást az oldalamon, mivel tegnap csak levetkőztem és be is dőltem az ágyba nem törődve semmivel.

Ez a kis köcsög jól lefárasztotta a tegnap estémet, de remélem értette az üzenetemet. Soha nem bántanám Zaynt, de valamivel meg kellett fenyegetnem, hogy leállítsa rólam az embereit ezzel is egy kis időt spórolva Rick-nek.A tükörbe nézve elszörnyedtem a látványtól, karikás szem, elkenődött smink az oldalamról ne is beszéljünk. Rászáradt az elkenődött alvadt vér a hasamra és az oldalamra és a vágás is elég szépen be van gyulladva.

Gyorsan megmostam arcomat hajamat kifésültem, majd sebemet is lemostam és lefertőtlenítettem majd bekötöztem. Raktam egy kis halvány sminket magamra, majd utána kiválasztottam a napi ruhámat amit fel is vettem.Gyorsan bepakoltam a két napra való ruhákat meg minden hülyeséget ami kellhet, majd miután késznek nyilvánítottam magam elindultam lefelé a cuccokkal. Lent már egy bögre forró kávé várt ami azt jelentette, hogy Tyler már várta, hogy felkeljek. Leraktam az előszobába a cuccokat, majd elindultam vissza a konyhába felkészülve a legnagyobb vitára.

Mire vissza értem már bátyám is ott ült az asztalnál a saját  bögre kávéját szorongatva.

Ő se aludhatott sokat legalábbis a karikás szeme és kócos haja erről árulkodott.

Biccentettem neki, hogy mennyünk ki a teraszra amire. választ nem kaptam, de tudtam, hogy jön mögöttem. Leültem az egyik székre, majd meg gyújtottam egy szál cigit és átnyújtottam bátyámnak is az öngyújtót, hogy ő is megtudja gyújtani reggeli cigarettáját.

- Mikor értél haza tegnap? - kérdezi tőlem, mintha mi sem történt volna tegnap, pedig sejtheti, hogy nem volt egy leány álom az estém.

- Nem tudom örülök, hogy egyáltalán haza értem.. Honnan tudtad, hogy vérdíjat tűzetett ki a fejemre Bieber? - kérdezem rá se nézve csak meredve magam elé a semmibe.

- Egy haverom mondta aki még mozog az alvilágba, hogy vérdíj van Bloody Rose fején. - fújja ki a füstöt miközben mondja.

- Értem, hát sajnos már későn szóltál. - közlöm szomorkás hangon.- Tudod, hogy mennyire aggódtam érted? Minden követ meg mozgattam, hogy megtudjam merre lehetsz és hogy kik raboltak el. - szűri ki a fogai között és tudom, hogy kezd egyre dühösebb lenni.

- Nem kell féltened, tudod, hogy tudok magamra vigyázni és ahhoz képes, hogy elraboltak most is itt ülök melletted. - próbálom nyugtatóan intézni felé szavaimat, de az arc kifejezéséből ítélve nem nagyon sikerült.

- Bonnie basszus a húgom vagy! Egész éjjel téged kerestettelek! Erre csak haza állítasz se szó se beszéd?! Végig hallgattam ahogy leütnek és elrabolna,de mire oda értem már a csak a telefonod volt ott, így már lenyomozni se tudtalak azon keresztül. - emeli most már fel a hangját és tudom, hogy ideges, de csak aggodalom beszél belőle ezért se veszem rossz néven, hisz én is így reagálnék fordított esetben.

- Tudom sajnálom Tyler.. - nézek rá bűnbánóan.- Csak nem értem miért kell mindig magad ilyen helyzetekbe hozni. - sóhajt fel miközben hajába túr idegesen.

- Segítenem kell Rick-nek, nem lehet csak úgy kilépni ebből a közegből, ha már egyszer bele került az ember és ezt te is tudod csak magadat álltatod azzal,hogy azt hiszed élhetünk normális életet.. - nézek rá szomorúan és tudom, hogy nem tetszett neki amit mondtam, de nem élhet álom világban.

- Chh.. ez egy hülyeség.. Tudnánk csak nem akarsz! - néz rám dühösen.

- Szerinted én akarok folyamatosan embereket ölni?! Hát elhiheted, hogy nekem sem ez volt minden vágyam, de ez az élet jutott nekünk ez van. - emelem már meg én is kicsit meg hangomat. Bosszant, hogy azt hiszi nekem ez volt minden vágyam, de ez van ez jutott nekünk így próbálom a legjobbat kihozni belőle. Bátyámon látom, hogy megért engem is, de valahogy még sincs velem egy hullám hosszon ezzel a témával kapcsolatban.

- Tudom, hogy neked se egy leány álom, de én úgy gondolom tudnál rajta változtatni, ha nagyon akarnál. - néz rám jelentőség teljesen. Igen biztos valahogy tudnék, ha nagyon akarnék, de én választottam ezt az életet, Tyler kiakart volna belőle hagyni, de úgy éreztem segítenem kell Rick-nek, ha már ő is ki hozott abból a pokolból, ahova bekerültünk anyuék halála után.

- Mindegy hagyjuk ezt  témát, úgy se jutunk dűlőre. Talán egy nap majd tarthatunk ott, hogy szóba hozzuk újra és tegyünk is érte, de jelenleg nem tudok ebből most szabadulni.- nézek rá sajnálattal, nem akarom, hogy e miatt veszekedjünk.

- Rendben.. úgysem tudom megváltoztatni a véleményed ahogy látom, de remélem hamar rájössz, hogy ez így nem állapot és élhetünk végre normális életet. - sóhajt fel miközben a hajába túr feszülten. Tudom, hogy nem tetszik neki a válaszom, de felnőtt ember vagyok és nem tud változtatni a döntésemen, így kénytelen elfogadni ezt.

Miután befejezettnek éreztem ezt a beszélgetést megittam a kávé utolsó cseppjeit, elnyomtam a cigimet, amit már a szűrőig elszívtam, majd fel álltam és egy biccentéssel jeleztem Tyler-nek, hogy elindultam. Az előszobába érve magamra kaptam gyorsan cipőmet, majd csomagjaimmal a kezembe elindultam az autómhoz. Nincs kedvem a hülye osztályommal utazni egy vonaton miközben itt a kocsim. Felhívtam az osztály főnökömet, hogy nem e lenne baj, ha külön mennék oda és hála az égnek nem volt ellenvetése ezzel kapcsolatban és gyorsan le is diktálta a címet, amit beütöttem a GPS- be.

Egy óra kocsikázás után oda is értem a helyszínre, egy tipikus kis tábornak mondanám kis fa házak az erdő közepén. Végülis 2 napot kibírok itt csak nem lesz olyan vészes.- gondoltam magamba, majd elindultam az ember tömeg felé ami nagy valószínűséggel az osztályom lesz. 

- Jó napot Tanár nő! Megérkeztem nem késtem sokat? – mentem oda az osztáyfőnökömhöz.

- Á Bonnie jól van te is megérkeztél, nem ne aggódj nem késtél mi is még csak most értünk ide egy 10 perce. – mosolyog rám kedvesen, amire én csak egy bólintással válaszoltam.

- Ja és Sam-nél van a papír, hogy ki melyik házba lett beosztva és kivel. – szól utánam.

- Rendben köszönöm.  – mosolygok vissza kedvesen, majd elindulok Sam irányába, aki egyből le is támad.

- Úristen hol voltál?! Hogy hagyhattál együtt összezárva ezzel a sok fogyatékossal?! – néz rám tetetett sértődöttséggel, de nem bírja sokáig mivel meg látom a mosolyt a szája szélébe. 

- Ne haragudj máskor, majd jössz beraklak a csomagtartómba és úgy utazol. – kacsintok rá nevetve.  

- Jól van lehet inkább maradok a vonatnál, legalább Bieber-éket nem kellett elviselnem, mivel ők is külön jöttek csak ők még késnek is. – forgatja meg szemét barátnőm.

- Mindegy ne is foglalkozzunk velük, csak annyit mondj meg, hogy ugye egy szobába kerültünk. – nézek rá könyörgően, mivel nincs kedvem egy Ashley félével összezára lenni.

- Nyugi együtt vagyunk, de sajnos 4 ágyas szobák vannak. – közli egy nagy sóhaj kíséretében. 

- Mondd h nem Picsákkal vagyunk egy szobába. – nézek rá szenvedve.

- De sajnos Ashley- vel és a drágalátos barátnőjével Becca-val vagyunk egy szobába osztva. – sóhajt fel ő is mérgelődve. 

Miután elfogadtuk, hogy két napig két buta picsával leszünk összezárva elindultuk megkerestük a fa házunkat, amit könnyen meg is találtunk.

Beértünk és felmértük a terepet, hála az égnek két szoba volt, így valamennyire külön voltunk a másik két nő személytől. El is foglaltuk az egyiket, majd elkezdtünk kipakolni és felhúzni a tiszta ágyneműket. A felénél járhattunk mikor az ajtónk kicsapódott és Ashley jelent meg agyon sminkelve egy olyan rövid ruhába amibe csoda, hogy nem látszott ki az egész picsája.

- Kopogni luxus?! – néz lenézőn barátnőm a barbi babára.

- Kuss! én beszélek.. csak az ofő üzeni, hogy este tábor tűz lesz addig nincs program így mindenkinek rohadni kell a szobába. – közli a nyávogós hangján miközben szőke póthaját csavargatja. 

- Ki a faszomnak képzeled magad te mű picsa, hogy így beszélsz velem?! – áll fel a helyéről Sam és kezd felé közelíteni. Gyorsan fel állok és megfogom vállát, hogy megállítsam mielőtt olyat tenne amiből ő jönne ki rosszul.

- Hagyjad az ilyen mű ribancok nem érik meg. – nyugtatom barátnőmet. 

- Milyen mű ribanc te elfajzott senkiházi néztél már tükörbe?! Kussolsz vagy helyre rakom az arcod, legalább javítanék rajta valamit! – kezd el sipítozni a nyávogós hangján, ami egyre jobban idegesít, elengedem Sam- et, majd meg indulok a plastic baba felé és egy laza mozdulattal a falhoz taszítom a nyakánál fogva, majd füléhez hajolok.

- Na ide figyel kis csillag.. most szépen sarkon fordulsz és ki sétálsz a szobából és egy kurva szót se szólsz hozzánk míg itt vagyunk vagy egyesével tépem le a mű körmeidet az ujjaidról és a nyakadba állítom őket. Hidd el nem lenne kellemes élmény számodra. – súgom a fülébe úgy, hogy Sam ne hallja és elengedem, majd már csak annyit látok, hogy köhögve esik össze a falmentén. Pár másodperc után mikor már kap levegőt nyitná a száját, de félbe szakítom.

- Az előbb nem voltam érthető? – nézek rá felhúzott szemöldökkel miközben egy lépést teszek felé és látom, hogy össze rezzen, majd heves bólogatásba kezd.

- Na akkor húzzál ki innen. – biccentek a fejemmel az ajtó felé. Fel áll és gyors léptekkel kimegy a szobából maga után halkan becsukva az ajtót.

- Jézus mit mondtál neki, hogy így megijedt? – nevet fel Sam miközben kérdőn néz rám.

- Ó csak felvilágosítottam, hogy velem nem érdemes baszakodnia. – kacsintok barátnőmre nevetve. 

A nap gyorsan elment ahhoz képest, hogy nem mehettünk ki a szobánkból. Sokat beszélgettünk Sam-el, megtudtam, hogy az apukája meghalt és csak az anyukájával élnek ketten, de ő egész nap dolgozik így alig látja. Én is elmondtam, hogy a bátyámmal élek csak, de persze csak a kamu sztorimon belül maradtam, miszerint a szüleim autó balesetben haltak meg és a bátyám vett magához.

Ránéztem az órára és már fél 9 volt, ami azt jelentette, hogy ideje készülődni, mivel 9 kor kezdődik a tábor tűz. Sam-el gyorsan elkészültünk kerestem magamnak egy szettet, majd hajamra rátupíroztam és késznek nyilvánítottam magam.  Ránéztem Sam-re és elkellet ismernem, hogy a maga fura stílusához képes nagyon jól nézett ki. 

- Laza és csini is vagy egyben, hogy te hogyan csinálod ezt te lány.. – néz rám elismerően, ami jól esik.

- Köszönöm, de hát te se panaszkodhatsz, nagyon jól nézel ki! – biccentek felé mosolyogva, majd elindulunk a tábor tűz felé.

Kint mindenki körbe üli a tüzet és isznak, ami meglep mivel nem hiszem, hogy ezt az ofő engedné, de Sam látva az értetlen arc kifejezésemet egyből felvilágosít.

- Ofő azt mondta az első este a miénk ő nem lesz itt azt csinálunk amit akarunk, persze a tábor keretein belül. – darálja le az új információt számomra, majd közli, hogy megy valami piát szerezni és már el is tűnik a szemem elől. Gondoltam én se tétlenkedem így oda mentem a tűz mellé és felkaptam a pia halomból egy üveg sört és neki is kezdtem az elfogyasztásának miközben hallgattam az egyik osztály társam gitározását a tűz mellett. A harmadik szám amibe bele kezdett az egyik kedvenc számom volt és nem bírtam megállni, hogy ne énekeljem el így Randy mellé és megböktem a vállát ültem ő volt aki gitározott.

- Figyelj elkezded elölről és én bekapcsolódok benne vagy? – kérdezem halkan a fülébe súgva, amire csak bólint és valami olyasmit válaszol, hogy király nyomassuk. 

Elkezdte az első akkordokat, majd én is becsatlakoztam és teljesen beleélem magamat dalba.

Már csak arra eszmélek fel, hogy a gitár elcsendesül és mindenki csak hangosan tapsol és ujjong.

Elmosolyodok, hisz jól esik mivel már rég énekeltem, de úgy érzem ez most kellett.. kicsit ki engedtem a gőzt talán többet kéne énekelnem és nyugodtabb lennék. Gondolataimból Randy húz vissza.

- Húú csajszi neked aztán van hangod! Nyomassunk még valamit ez rohadt jó volt! – rikkant bele fülembe, de valahogy ez most nem tud foglalkoztatni mivel egy csokoládé barna szem pár vonta el a figyelmem. A fának dőlve karba tett kézzel kémlel engem semleges arccal, de még is van valami a nézésében amit nem tudok megmagyarázni. Már épp állnék fel, hogy oda menjek megkérdezni mit bámul ennyire, de utam közben meg akadályoz két kar, ami a derekamnál fog meg és ránt magához. 

Illatából egyből rájövök, hogy Zayn az, így gyorsan meg is fordulok. 

- Na mit szeretnél Malik? – nézek rá felhúzott szemöldökkel és egyben játékosan elmosolyodva.

- Gyere beszélgessünk. – kezd el húzni maga után. Már egy ideje sétálunk a sötét erdőbe nem messze a tábortól,  mikor hirtelen megáll és behúz egy fa mögé és egyből nyakamra tapad. 

Belőlem egy jóleső sóhaj szakad fel, mivel egyből megtalálta gyenge pontomat, karja lassan halad pólóm felé miközben szájával egyre feljebb halad, de mielőtt még oda érne, telefonom csörgése félbeszakítja erotikus pillanatunkat. Egy bosszús sóhaj hagyja el a számat, majd kisebb bocsánat kérés közben felveszem a telefont.

- Mondjad Tyler.. – szólok bele bosszúsan.

- Bonnie gáz van! Justin tudja, hogy Bloody Rose-t megsebezték és épp átvizsgáltatja a sulis lányokat, beleértve téged is! – hadarja el gyorsan és idegesen. 

- Francba! – szitkozódom halkan.

- Azonnal el kell onnan tűnnöd, ha rájön kinyírat a picsába! – emeli fel a hangját és tudom, hogy csak azért mert feszült és nem azért mert rám haragudna.

- Nem tudok akkor egyértelmű lenne, hogy én vagyok az! – suttogom bele a telefonba továbbra is, mivel nem akarom, hogy Zayn meghallja beszélgetésünket, mert akkor tuti bukás van. Gondolom azért hozott ide, hogy megnézze, hogy én vagyok e az. Hát ez király ebből, hogy szedem ki magam..

- Valahogy oldd meg!! Ha kell érted megyek és kinyírok mindenkit! – közli velem határozottan, de azt nem akarom, hogy ide jöjjön, mert akkor ő is bajba kerül és azt nem akarom, elég nekem a saját gondom is..

- Maradsz a seggeden megoldom, nem fogják megtudni, hogy kivagyok. – mondom neki nyugodtan, hogy megnyugtassam, bár még én se tudom, hogy fogok ebből a helyzetből kijönni..

- Bármi van hívsz és ott vagyok! – közli ellent mondást nem tűrő hangon.

- Rendben szólok, de ne aggódj. – mondom neki majd ki is nyomom gyorsan.

Jézus ebből most hogy jöjjek ki jól, nem jöhetnek rá mert akkor vége Rick-nek Tyler-nek és mindenkinek akit szeretek. Még húznom kell egy kicsit az időt Justin-ál, de így nem könnyítik meg a helyzetem egy cseppet sem..

- Valahogy éreztem, hogy valami nincs rendben veled, de imádkoztam, hogy tévedjek. – sóhajt fel a mögöttem lévő fa mellől Zayn...